Megszűnik a paksi különleges gazdasági övezet
Az ellenzéki vezetésű önkormányzat mindent visszakap.
A bevételek nagyobb részére a megyei települések pályázhatnak, egy kis részét megtartják maguknak, de valamennyit csak visszacsorgatnak Paksnak is.
Jövő januártól nem az eddigi módszerrel veszik el a városoktól az adóbevételeket, ha a kormány törvénymódosítója a mostani formájában megy át a parlamenten.
Kammerer Zoltán gödi polgármester szükségszerűnek, a Momentum saját politikai sikerének tartja, hogy megszűnhet Gödön az Orbán-kormány által kreált különleges gazdasági övezet, amely eddig milliárdokkal rövidítette meg a várost. De nemcsak itt, Pakson és máshol is megszűnhetnek az övezetek, hiszen a kormány új ötletébe, a Navracsics-féle járási fejlesztési modellben amúgy sem értelmezhetőek.
Szabó Péter egyeztetés nélkül 36 havi illetményt, összesen 63 millió forint végkielégítést ítélt meg Blazsek Balázsnak, a város főjegyzőjének. A szintén fideszes alpolgármesterei ezért kezdeményezték Szabó kizárását a pártból.
A kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánította a paksi atomerőmű területét, elvonva az atomerőműtől származó iparűzési adót.
Nem volt alaptalan az aggodalom: különleges gazdasági övezet lett Paks.
A Duna túlpartjáról a fideszes kalocsai polgármester máris bejelentkezett az atomerőmű hatmilliárdos adóbefizetésére.
A különleges gazdasági övezetek adója ugyanis egy 2021-es kormányrendelet szerint a helyi vezetés helyett a megyei önkormányzatokat illeti.
Erővel és pénzzel intézi el a kormány, hogy az akkumulátorgyár-építések hasznából a lakájmédiát és lakájvállalkozásokat hozza helyzetbe.
Párszáz fős tüntetés volt Gödön amiatt, hogy a helyi „különleges gazdasági övezet" kijelölésével a várost megfosztották a 420 hektáros iparterület adóbevételeitől.
Az Alkotmánybíróság szerint nincs oka panaszra Dunaújvárosnak az iváncsai – akkumulátorgyárat, gépgyártó üzemet és gumigyárat is magába foglaló – különleges gazdasági övezet miatt. A város azt nehezményezte, hogy ezzel elesik az üzemek biztosította adóbevételektől, és lakosonként 100 ezer forintra taksálták a buktát.
A különleges gazdasági övezetek nagyberuházásaiból befolyó helyi adókból eddig 3 százalékot tarthattak meg, innentől 20-at.
Az ellenzéki vezetők közös ígérete szerint a 2022-es kormányváltás után az önkormányzatok visszakapják jogköreiket, bevételeiket és vagyonelemeiket, de legalábbis jóvátételre számíthatnak.
Új gazdasági övezet kialakításáról szóló előterjesztés készült a Miniszterelnökségen, a neve „Duna mente Fejér megye” lenne. Az övezet része lenne az SK Innovation tervezett, 680 milliárdos akkugyára. Az onnan befolyó helyi adóbevétel így a megyéhez kerülne – amelynek fideszes vezetője az előterjesztést kezdeményezte.
A panaszt elutasították, de az Alkotmánybíróság meghagyta, hogy az Országgyűlésnek a feladatokkal arányos támogatást kell biztosítania az önkormányzatoknak. Ketten nyújtottak be különvéleményt.
Az Alkotmánybíróság arra hivatkozva utasította vissza érdemi vizsgálat nélkül 59 ellenzéki képviselő panaszát a Samsung-gyár területét Gödtől elvevő kormányrendelet ellen, hogy az már nincs hatályban. Igaz, hogy azért nincs, mert azóta törvénnyel véglegesítették a panaszolt eljárást, de mivel arról nem szólt a korábban készült beadvány, azzal nem foglalkozott az Ab.
Beindult a törvénygyár: amellett, hogy a parlamentben megszavazták a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt és az ezzel összefüggő átmeneti szabályokat, egy sor más fontos törvényt is elfogadtak. Döntöttek például a 2020-as költségvetés átírásáról, a különleges gazdasági övezetekről, de még az Erzsébet-táborok és az illetékek szabályain is változtattak.
A jobbikos vezetésű Dunaújváros már korábban figyelmeztetett a különleges gazdasági övezettel járó veszélyekre.
Ötmilliárd forintba kerülne, és az önkormányzatnak nincs ennyi pénze.